Szubjektív vélemény egy ideiglenes munkavállalótól

Los Angeles

Los Angeles

Étel, éttermek, étkezési szokások

2017. április 05. - peterftoth

Most már, hogy biztonságban megérkeztünk, és felfedeztük a terepet, irány enni!

Az első posztban már írtam, hogy extra ételérzékeny vagyok, így nekem a táplálkozás még itthon is nagyon nehézkes. Hogy képbe kerülj, kedves olvasó, leírom dióhélyban miről van szó.

Alapvetően nem ehetek semmi olyat, amiben bármilyen mesterséges adalékanyag van (itthon E betűsöknek hívjuk őket), csak teljesen organikus alapanyagokból készült ételt fogyaszthatok. Így amiben már fűszerkeverék, vegeta van, illetve a nyers hús bármivel kezelve van (nátrium nitrit, védőgázas csomagolás, pác-só), vagy nem megfelelően volt a jószág takarmányozva (pl antibiotikumos táp), akkor én azt már nem fogyaszthatom, különben kórházba kerülök, de legjobb esetben is három napig hányok otthon, és migrénem van. Tényleg nagyon veszélyes, és szinte megoldhatatlan a táplálozás idegen helyeken. 

Budapesten körülbelül 4-5 boltot kell bejárni egy vacsorához, mire találunk alapanyagokat, ráadásul itthon nagyon drágák az adalékanyag mentes élelmiszerek. Kihasználják a beteg ember gyengeségét.

Mindenki felkészített lelkileg, hogy Amerikában még rosszabb lesz a helyzet, semmit sem fogok tudni enni, mert ott mindenki a "szemetet" eszi (junk food). Fel voltunk készülve lelkileg, hogy McDonalds-on fogok élni egy hónapig, mert bármennyire is meglepő, a McDonalds az egyik legorganikusabb és legmegbízhatóbb gyorskaja a világon. Igen, tessék elhinni kedves olvasó, te is csak a propaganda áldozata vagy, ha bevetted a konkurencia negatív lobbiját, a Meki majdnem, hogy egészségesnek mondható. Ha mégsem hinnéd el, itt lehet megnézni minden egyes termék összes összetevőjét, látni fogod, hogy nincs benne semmi idegen, fölösleges, mesterséges anyag: https://www.mcdonalds.com/us/en-us/about-our-food/nutrition-calculator.html 

(most jön az, hogy akkor miért nem romlik meg? Azért mert a termékek nagy része tele van sóval, amiről tudjuk, hogy már az ősemberek is ezt használták tartósításra. A nagy trükk csak annyi, hogy azt használjuk, amit az őseink, nincs szükség mindenféle állományjavítóra és védőgázra, az élelmiszer gyártók elhitették velünk, hogy erre szükség van, pedig csak arról van szó, hogy nekik olcsóbb káros kémiai mesterséges anyagokkal tartósítani, mint természetessel)

Vissza a témához:

Első hihetetlen élményünk az volt, hogy bementünk a sarkunkon található élelmiszerboltba, ami ráadásul a Mexikói negyedben van, direkt mexikói embereknek az ízlésére szabva. Majdnem minden terméken ott van, hogy "All Natural". Persze ezeknek itthon nem lehet hinni, de megtekintve az összetevőket, igencsak biztató látvány volt, hogy rendes, olvasható betűkkel is, két sorban kifért minden. Egy egyszerű mirelit csirke nuggetsbe itthon beletesznek egy kis húst meg egy kis zsemlemorzsát, és még kb 20 féle állományjavítót, tartósítót, ízfokozót, mesterséges aromákat, csomósodás gátlót, térfogat növelőt. Ne ez az, ami Los Angelesben nincs. Ha csirke nuggets, akkor csirkehús, zsemlemorzsa, só, bors tojás és kész. 

Csak, hogy szemléletesebb példát mondjak, itthon ha leemelek a polcról 10 konzervet, abból egy, vagy egy sem ehető számomra, mert legalább nátrium-glutamát biztos lesz benne. Kint ennek pontsan az ellenkezője van, ha leveszek 10 konzervet, abból talán egyben lesz ízfokozó, de nagy eséllyel egyikben sem. Itthon keresni kell az ehető ételt, ott keresni kell ha az ember mérgezni akarja magát.

Sokkal okosabb az amerikai üzleti hozzáállás, ők rájöttek, hogy amennyit megspórolnának azzal, hogy olcsóbb módon oldják meg a tartósítást és az ízesítést, annyi ügyfelet el is veszítenek, mert ételallergiások. Ezért megpróbálnak mindent úgy elkészíteni, hogy a lehető legtöbb ember meg tudja vásárolni. Nem mérgezik a társadalmat, és még pénzüknél is vannak. Sajnos itthon ez egyre rosszabb irányba megy, lassan már nekem nem lesz itthon mit enni, ezt túlzás nélkül mondom. Szándékosan mérgezik itthon a magyart!!!

Ha valaki még biztosabbra akar menni, az picit drágábban, de ellátogathat a Whole Foods Market-be. 

El sem tudom mondani, milyen érzés, hogy már több, mint öt éve én vagyok az arc, akit itthon mindenki hülyének néz. Aki a lakodalomba is saját ételt és piát visz. Lehet túlzásnak tűnik, de a húgom lakodalmán hónapos előkészületeket követően csak összeöntötték a vegeta mentes levest a többivel, amiről nem is szóltak, így három napig remegtem otthon az ágyban utána. Szóval én vagyok az, aki ha elmegy egy legénybúcsúra és beülünk egy étterembe, akkor előveszem a szendvicsemet, amíg mindenki más eszik. Teljesen őrülnek néznek, de már megszoktam. Ez Los Angelesben nincs. 

Sétáltunk a belvárosban, és a telefonommal egy nagyon erős nyitott wifit vettem észre, a neve Whole Foods Market. Villámcsapásként ért az érzés, vajon milyen lehet az az élelmiszer üzlet, aminek az utcán is fogható ingyenes wifi-je van, ezt látnom kell. Követve a feliratokat, a térképet és a jelerősséget, megtaláltuk az üzletet. Először egy nagyon drága étteremnek tűnt, de az volt a furcsa, hogy mindenki szatyrokkal ült bent, és úgy ebédelt. Beljebb menve megláttuk, hogy az étterem részen átsétálva egy óriási élelmiszerüzletbe lehet bejutni. Bementünk, ekkor láttuk csak, hogy a mennyországba kerültünk. Most, mikor írom ezeket a sorokat, is kicsit elszorul a torkom, ha eszembe jut, milyen érzés volt ennyi év után bemenni egy boltba ahol, mindent megehetek amit megkívánok. Ugyanis itt csak telejsen organikus dolgokat árulnak, és a lehető legrészletesebb leírás van minden egyes kihelyezett kenyérhez, ételhez, még az önkiszolgáló salátás pultnál is egyesével minden felett.

El tudod képzelni milyen rossz úgy élni, hogy csorog a nyálad, mert a barátaid a kevenc kajádat eszik éppen, te pedig a sajtos szendvicsedet majszolgatod egy étteremben? Nekem az az érzés, hogy megkívánok valamit, már nincs is, mert nem szabad. Itthon bármire ránézek, az nagy eséllyel három napra kinyír. Kisebb anorexiás problémáim alakultak ki, mert bizonytalan vagyok az ételekkel kapcsolatban.

Szóval megtaláltam az én személyes menyországomat. Azonnal vettünk is egy hatalmas egész grill csirkét, salátát, és kenyeret, ezért körül-belül 5000 Ft-ot fizettünk. Ketten három-négy kajálásra tudtuk megenni az egész csirkét. Nem egy összefonnyadt, vízzel felfújt, antibiotikumos, sötétben csőr nélkül felnőtt csirkét adtak 2500-ért, hanem 3000 Ft-ért cserébe igazi kukoricán felnőtt, udvaron kapirgálós jó nagy jószágot kaptunk. 

imag0302.jpg

Még nincs vége a méltatásnak! :)

Elképesztően éhesek voltunk, csorgó nyállal jöttünk ki a boltból. Ekkor szokott ez következni: Oké, megvan a kaja, de hol  és hogyan együk meg?

Írtam, hogy a bolthoz egy éttermen át vezetett az út. Na most ez az étterem azért van ott, hogy te megedd azt, amit a boltban vettél. Lehet étlapról is rendelni, másfélszeres áron azt, amit a boltban is megkapsz, de ahogy néztük az emberek 90%-a a boltból vásárolt ételt fogyaszotta. 

Micsoda ötlet! 

Leültünk az egyik asztalhoz a vásárolt kajákkal, szétnéztünk, hogy miként kellene a grillcsirkét elfogyasztani. Itt megint kellemes meglepetések sora ért. Itthon gyilkos tekintetekkel néznek ránk, ha egy pohár vizet merünk kérni kóla helyett, itt alapból ki volt készítve az étteremben, szabad rablásra:

- Ivóvíz, poharak

- Evőeszközök, hogy meg tudd enni, amit a boltban vettél

- Ingyen teljesen organikus, elképesztően jó minőségú és finom ketchup, majonéz, és mustár. Egy kis kosárban volt kihelyezve, pici csomagocskákban. Mi mindig vittünk magunkkal haza is, hogy a maradék csirkét legyen mivel elfogyasztani. Ha megfogtam volna az egész kosarat és beleborítom a táskába, akkor sem szólt volna senki sem. 

Ha többet szeretnél olvasni az üzletláncról, rengeteg képpel és hasonló érzésekkel tarkított blogbejegyzés itt olvasható: 

http://www.zizikalandjai.com/2014/06/a-mennyorszag-kapujaban-whole-foods-market-london.html

 

Éttermek, gyorskaja

Az élemiszer üzletekről általánosságban elmondható, hogy jó minőségű ételeket forgalmaznak, és törekednek arra, hogy egészséges ételt fogyaszhassanak a vásárlók. 

Lássuk mi a helyzet étterem ügyileg.

Ezen is ledöbbentünk. Ha nem valamelyik ősrégi sznob patináns helyre ül be az ember, hanem 21. századi modern éttermet, vagy gyorskajáldát választ, majdnem biztos lehet benne, hogy egészséges és organikus alapanyagokból készült ételt szolgálnak fel. 

Mivel vannak kivételek, így alapból semmivel sem lenne jobb a helyzet, mint itthon, de az óriási különbség az, hogy itt tényleg tudják (ha rákérdezel) mit tesznek a termékeikbe. 

Itthon a bevett szokás az, hogy ha megkérdezem, hogy van e ízfokozó az ételben akkor ezeket a válaszokat kapom: 

1. Nincs (kis hatásszünet), de amúgy mi az?

2. Az mindenben van!

3. Megkérdezem a szakácsot... (1 perccel később)  a szakás azt mondja nincs, különleges fűszerkeveréket használ, de titkos összetevőkből áll.  (oké, itt sem eszünk)

Kint ez úgy működik, hogy vagy fejből felsorolja a kiszolgáló az összes összetevőt, mert kötelező betanulniuk (ez egy hamburgerezőben is megtörtént), vagy odahívják a managert, aki már tudja, vagy a manager bemegy a szakácshoz, mindent átnéznek, majd kijön és elmondja, hogy mik az összetevők. Legtöbb esetben még a gyorskajáldáknál is be lehet látni a konyhába, ami szintén megnyugtató, látván a körülményeket.

Az éttermek mosdójában a legtöbb helyen ki van írva, hogy az alkalmazottaink is itt mosnak kezet, kérjük tartsd tisztán a mellékhelyiséget. Ez nem is hazugság, majdnem minden alkalommal amikor bent voltam, egy alkalmazott éppen fertőtlenítette mosdókagylót, majd alaposan kezet mosott és vissza ment dolgozni. 

 imag0426.jpg

 imag0427.jpg

 

Ez már hozzáállás kérem! #eatrealfood

Magyarországon emiatt kellene tüntetni, tudatosan és szándékosan mérgeznek minket. Betegek leszünk és gyógyszert veszünk. Mekkora biznisz. Az egészséges élet itthon nem menő, lúzer vagyok, mert nem születettem konyhamalac gyomorral. Ne tudjátok meg hányszor szégyenítettek már meg azért, mert ételérzékeny vagyok. Olyan, mint ha a tolószékest cikiznék, hogy nem tud felállni a polcról leemelni az ételt. Nem is értem, hogy lehet a fikázásnak kultúrája, de itthon ennek van, másnak sincs.

Ajánlott gyorséttermek

 

Burger Lounge

5 éve nem ettem szalonnát, mert itthon az első dolog amit rászórnak az a nátrium nitrit, ami egy-az-egyben mérgező. Kint 5 év után újra ehettem igazi császárszalonnát, a Burger Lounge 100%-osan biztosított a felől, hogy semmilyen adalékanyagot nem tartalmaz az ételük. A kiszolgálató lány fejből sorolta az összetevőket.

In-N-Out burger

Személyes kevencünk. Olcsó, és tökéletes. Ez már nem minőségi angus marhából készült húst kínál, de garantálják itt is az étel organikus és friss jellegét, azt hiszem 6 alkalommal is teszteltük, több éttermüket is, az étel 10/10. Jó tanács viszont, hogy férfi neműtől (én is az vagyok) ne rendeljünk ételt, borzasztóan dekoncentráltak a fiúk az ilyen munkakörökben, hatból három alkalommal valamit elrontottak a rendelésnél (amit természetesen azonnal korrigáltak egy szó nélkül). Ja, és minden burger után X centet az étteremlánc gyermekek támogatására, étkeztetésére fordít vissza. Jó érzés úgy olcsó burgert enni, hogy még pár centtel a szegény gyerekeket is támogatod.

imag0534.jpg

Real Food Daily (100% vegán!!)

A legdrágább de legjobb kajálásunk itt történt. Egyszerűen nem tudom szavakba önteni. Egyik fő kedvenc kajám a lasagne, amit itthon sehol nem tudok enni, mert a darálthúsba mindenféle szalonna és egyéb fura maradékok is bekerülhetnek (az asszony fél évente egyszer ráveszi magát és fél délutánt rászánva készít nekem). Szóval mikor megláttam az étlapon, hogy vegán lasagne is van a terítéken, azt rendeltem. Párom, Kriszti hamburgert, Icu "tonhalas" szendvicset, Jason burrítot fogyasztott, természetesen minden vegán verzióban.

Mindkét páros elfelezte a menüjét, így mindenki kétfélét evett. Ember által nem kifejezhető az, amit átéltünk ott (fejenként 7500 Ft-ért, ami azért elég sok, de megéri néha), annyira finom volt minden, hogy nem igazán vettem észre, hogy nincs hús a lasagne-ben. Valamilyen csodával el tudták érni ugyanazt az ízvilágot, állati származékok nélkül. Azt hozzáfűzném még, hogy az egyik legkiadósabb és kitartóbb kajálásunk volt egy hónap alatt, ezzel az adaggal már betonozni is el lehetett volna menni 8 órában (eddig én voltam az, aki az ellenkezőjét állította az itthoni "vegán" kultúrájú éttermeken okulva).

Jó trükk tudni azt, hogy ha Los Angelesben jársz (nem tudom máshol jellemző e az országban), és nagyon tanácstalankodsz, hogy megvegyél e egy ételt, akkor odalép hozzád valamelyik eladó, és a szádba nyom egy ingyen kósolót a kiszemelt példányból, hogy el tudd dönteni, kérsz e belőle vagy sem. Egyik helyen direkt kipróbáltuk, hogy elfogadjuk kóstolót, majd nem veszünk semmit. Érdekelt, szólnak e, vagy csúnyán néznek e. Természetesen semmi gond nem volt ezzel, ha a vásárló úgy dönt, ez neki nem éri el a kívánt szintet az eladó tudomásul veszi. Egyébként ezt a It's Sugar nevezetű boltban teszteltük le, ahova aztán másnap vissza is mentünk, és jól bevásároltunk édességből. Vannak azok a filmes jelenetek, amikor az utcán felnőtt fiú az új lány szerelmét körbeviszi a városban, es egy fillér nélkül moziznak, múzeumoznak esznek és isznak. Ez nem csak a filmekben van így, Los Angelesben ezt valóban meg is tudod tenni.

Ugyanígy történt a Dunkin' Donut-nál is, ott nem tudtuk az egyik fánkról megállapítani milyen szósszal volt töltve (nem ismerjük azt a kifejezést itthon, amit az eladó használt), mindketten kaptunk két ingyen fánkot kóstolóba. Aztán vettünk másik fajtát, mert az túl édes volt. 

dsc_0193.jpg

 

Alapvetően nagyon dícséretes, hogy Los Angelesben az emberek mennyire igénylik az egészséges ételt. A Whole Foods állandóan dugig van vásárlókkal, a csóró főiskolást éppen ugyanúgy megtaláltuk ott, mint a gazdag öreg nénikéket. Az éttermek felhozata szintén erről tanúskodik, lassan nem tudnak talpon maradni a nem organikus kajáldák.

A bejegyzés trackback címe:

https://los-angeles.blog.hu/api/trackback/id/tr5712398153

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása