Megjártuk Grönlandot és Kanadát, pedig Los Angelesbe indultunk. Hogy is van ez?
Budapestről egy airbus nevezetű jármű reptetett el minket Zürich-be. Ez tényleg inkább hasonlít egy buszra, mint egy repülőre, de valahogy mégis a levegőben tettük meg ezt a másfél órás utat. Összesen csak négy vagy öt szék volt egy sorban, középen egy folyosóval. Mivel itt kijelző nem volt, az egyik utaskísérő hölgy mutogatta el mit kell tenni vészhelyzet esetén. Néha út közben becsöpögött a víz, de finom reggeli sós péksüteményt kaptunk, és kávét vagy teát lehetett kérni hozzá pluszban. A leszállás nagyon kemény volt, belibegett a gép és háromszor pattantunk meg a kifutón, mire mind a két kerék egyszerre érte a földet és gurulni tudtunk tovább. Megizzadtam egy kicsit, de pánkira semmi ok, sikeresen megérkeztünk.
Zürichi reptér nagyon vicces, van egy metro járat, ami átvisz a terminálok között. Nekünk is fel kellett erre szállnunk. Viccesek lehetnek ezek a svájci emberek, mert a 3 perces metróút alatt még arról is gondoskodtak, hogy ne uantkozzunk, madárcsicsergést, tehénbőgést és jódlizást játszottak be a hangszórókon.
Simám átszálltunk a Los Angelesbe tartó gépre, ahol 12 óra repülés várt ránk.
Mivel én extra ételérzékeny vagyok, külön kértem speciális "minden mentes" kaját. Már hozzászoktam, hogy valamit mégis elrontanak, és nem tudok belőle enni, ezért sok szendviccsek készültünk. Nagy meglepetésünkre nem volt rájuk szükség a repülőn, tökéletes menüt kaptam! Csak sóval fűszerezett hús, rizs, párolt zöldségek, gyümölcsök. Minden glutén, tej, és adalékanyagmentes volt. Előételként még valamilyen chipset is osztogattak, az is csak természetes alapanyagokból készült. Sok plusz pont a Swiss-nek ezért.
Na de mi van Grönldanddal?
Bámultam ki az ablakon, már kábé fél órája csak azt láttam, hogy óriás jégtáblák úszkálnak alattunk. Mit keres ennyi jég itt, az Óceán közepén? Elvileg mi délebbre utaztunk, végtelen víztömegnek kellene lennie alattunk, gondltam én haladnó..
Ezen a repülőgépen már mindenkinek saját kijelzője volt, a szemben lévő ülés háttámlájába süllyesztve. Filmeket, sorozatokat, természeti csatornákat lehetett nézni, zenét hallgatni, és ami a legjobb, az összes repülési adat is követhető volt, egy interaktív alkalmazás segítségével. Rákattintottam, láttam, hogy minden rendben. 10 000 méter magasan vagyunk, 890 km/h sebességgel suhanunk. Ránézek a térképre, ami mutatja éppen hol járunk, és látom, hogy éppen Grönland felett húzunk el. Mi a fene?! Jó gépre szálltunk egyátalán? Totál északra megyünk dél-nyugat helyett?
Sajnos Földrajz órán valamit nagyon elronthattak, mert a digitális földgömbön berajzolt vonal alapján rövidebb utat kell megtenni, ha szinte az Északi-sarkon átrepülve jutunk el Los Angelesbe, mint nyugati irányba körbe, én pedig biztos, hogy az ellenkezőjére fogadtam volna. Eddig mindenki megdöbbent, mikor elmondtuk, merre csavarogtunk Los Angeles felé tartva.
Néhány fotó
